Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Feles pohár és a kórházi kezelés.

2014.05.21

 -         Hol voltál mostanában, hogy nem láttalak?

-         Ne is kérdezd! Kórházban.

-         Hát mi bajod van?

-         Teljes idegkimerültség.

-         Azt, hogy lehet gyógyítani?

-         Pont ez az, hogy sehogy.

-         Akkor minek mentél be?

-         Akkor még azt hittem, hogy lehet.

-         Meddig voltál bent?

-         Három hétig. Beraktak egy hét ágyas szobába.

-         Az kegyetlen lehetett.

-         Enyhe kifejezést használsz. Borzalmas volt. Egyik jobban horkolt, mint a másik. Néha ki is jöttem éjszakára, hogy legalább egy kicsit aludjak otthon.

-         Az ember azt gondolná, hogy ilyen helyen lehet pihenni.

-         Persze, a kétágyas szobákba, azokhoz mellékhelységek is voltak külön, de az csak a nők kiváltsága.

-         Ezt nevezik egyenjogúságnak, a mai divat szerint.

-         Ahogy mondod, mérgelődtem egy csomót.

-         A kaja legalább jó volt?

-         A fenét. Egyszer olyat adtak, hogy nem tudta megállapítani senki, hogy mi az, még talán az se, aki főzte.

-         A szobatársak legalább rendes pacákok voltak?

-         Na, azzal nem volt semmi baj. Jól elbeszélgettünk.

-         Legalább jobban telt az idő.

-         Az igaz.

-         Nincs neked szerencséd.

-         Nincs, hogy a fene enné meg.

 

Ezután búsan bólogatva hallgattak egy sort, és ez a beszélgetésben hosszú szünetet jelentett.

 
 

 

Archívum

Naptár
<< Szeptember >>
<< 2017 >>
Ke Sze Csü Szo Va
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30  

Statisztika

Most: 2
Összes: 28954
30 nap: 671
24 óra: 17